Aerobik

Az aerobik, mint zenére végzett mozgásos tevékenység, alapjait tekintve megegyező, de céljaiban eltérő két különböző ágra osztható fel.

A fitneszaerobikra jellemző, hogy a résztvevők csoportos formában, az óravezető által folyamatosan, zenére bemutatott lépés-szökdelés kombinációkat, és különböző erősítő-tónusfokozó, valamint nyújtó hatású gyakorlatokat végeznek.

Célja, a különböző óratípusoktól függően a fizikai kondíció, elsősorban az aerob állóképesség fenntartása és fejlesztése, a főbb izomcsoportok erejének növelése, nyújtása valamint az optimális testösszetétel elérése.

Ezt az új mozgásformát Szécsényiné dr. Fekete Irén a Testnevelési Főiskola tanára 1981-ben San Diegoban sajátította el és 1983-ban Makray Katalinnal képezték ki az első fitneszaerobik óravezetőket Magyarországon.

A sportaerobik a fitneszaerobik órákból ered, azok módosított mozgásanyagára épül ún. nehéz elemekkel kiegészítve.

A versenygyakorlat lényege: a versenyző (edző) által kiválasztott zenére készített művészi előadású, kreatív koreográfia 1 perc 45 másodperces időtartamban, mely rendkívül dinamikus, magas intenzitású aerobik specifikus mozgásanyagból és ún. nehéz elemekből áll.

Az első aerobik versenyt 1984-ben New Orleansban rendezték.

A különböző világszervezetek Világkupát 1989-tol, Világbajnokságot 1990-tol és Európa-bajnokságot 1994-tol rendeznek sportaerobikban.

A FIG 1994-ben alkotta meg első szabálykönyvét, és ebben az évben vette fel a sportaerobikot szakágai közé. Az UEG 1999-ben rendezte első Európa-bajnokságát.

A Magyar Aerobik Szövetség (MAESZ) 1991. december 13-án alakult. A MAESZ az I. Aerobic Országos Bajnokságot 1992. március 8-án rendezte.

Sportaerobik

Az aerobikozás, mint versenyszerű sporttevékenység, egy divatirányzat terméke. A fitness-boomot mintegy kísérve jelent meg a 80'-as években. Teljesen beleillett az éppen uralkodó szemléletrendszerbe, látványosságával szórakoztatott, a fitneszipar és a gazdaság egyéb területeivel kialakult közvetlen kapcsolata, a vásárlóerőt és a fogyasztói magatartást alakító, befolyásoló szerepe tette többek között, életképessé. A kezdeti versenyeket a fitneszklubokban dolgozó, különböző sport- és tánc múlttal rendelkező óravezetők számára írták ki.

Színpadi sportág lévén a látványosságában, a közönségszórakoztató, a közönséget megragadó erejében rejlett minden lehetősége. A sportaerobiknak, mint sportágnak, nagyon rövid a történelme. Ezalatt a rövid idő alatt, látványosságának köszönhetően az érdeklődés középpontjába került, mind a passzív szemlélők, mind pedig az aktív művelésére vállalkozók körében. Az aerobikozás versenyszerű művelésének lehetőségét mindenki számára hozzáférhető formában igyekeztek megteremteni, a versenyszabályok, a versenyzőkkel szemben támasztott követelmények egyszerűek és egyben könnyűek is voltak. Minderre a sport sajátos szórakoztató ipari szerepe miatt volt szükség, amit ez a sportág tálcán kínált, megszületésétől kezdve. Nem volt szükség a szabályok PR és marketing igények szerinti átalakítása, mint más sportágaknál, minderre a kezdetektől törekedtek a versenyszabályok megalkotói. A gazdasági és társadalmi erőpotenciált felismerve döntött a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) a sportaerobiknak, mint a tornasport újabb szakágaként történő megnevezéséről, annak hivatalos felvételéről.

A kezdeti szlogen szerint, a sportaerobik mindenki sportja volt: aki valaha is részt vett fitnesz aerobik órán, az előbb utóbb képes volt versenyzőként is megjelenni a porondon. Az alacsony követelményszint, a népszerűség és az újszerűség sokakat csábított el más sportágaktól, néha teljesen messze eső területekről is. Manapság már ugyanúgy sok éves, kitartó, tervszerű és kemény munka eredménye a nemzetközi siker, mint bármely olimpiai sportágban.

A FIG által elképzelt sportaerobik nem tekinthető a korábban már nemzeti és nemzetközi versenyrendszerekkel rendelkező sportaerobik folytatásának, szerves fejlődése eredményének. Ezt egyrészről a megalkotott versenyszabályok, másrészről a szabályok nyomán összeállított versenygyakorlatok igazolják. Az új kritériumrendszer teljesen más tényezőket helyezett az értékelés középpontjába, mint a korábbiak.