Kortárs Balett

Hosszú út vezetett odáig, amíg a XV. századi itáliai táncmesterek fényűző bemutatóiból kialakult a klasszikus balett, de a tökéletesen megkonstruált, és szinte mérnöki pontossággal kivitelezett táncmozdulatok sem egyik napról a másikra kezdtek el keveredni a modern tánc elemeivel, hogy megszülessen belőlük a kortárs, vagy modern balett.

A tánc múzsájának földi helytartója: George Balanchine

A klasszikus és a modern balett közötti átmeneti stílusirányzatot neoklasszikus balettnek nevezzük, és ennek első úttörőjeként George Balanchine-t tartják számon. A grúz származású orosz-amerikai táncművész és koreográfus, aki önmagát “Terpszikhoré, a tánc múzsájának helytartójaként” írta le, 1933-ban, egy amerikai mecénás meghívására költözött az Egyesült Államokba, hogy ott is meghonosítsa a klasszikus balettet.

Balanchine azonban ennél jóval többet tett: 1934-ben megalapította az Amerika Balett Iskolát és Társulatot, és ugyanebben az évben megalkotta a koreográfiát A szerenád című előadáshoz, amit a modern balettművészet iskolateremtő darabjaként tartanak számon.

Útkeresők: a balett és a modern táncok ötvözése

Balanchine 1948-ban hívta életre a New York City balettet, akikkel olyan legendás előadásokat mutattak be, mint a világszerte ismert Diótörő, ami azóta is minden karácsonykor bemutatásra kerül New Yorkban. Társulatába modern táncosokat is meghívott, és tütük helyett is gyakran adott inkább jelmezeket a táncosaira, ezzel pedig komoly változásokat indított el a klasszikus balettben.

Ha a modern balett születéséről beszélünk, mindenképpen meg kell említenünk Martha Graham nevét, aki kortárs tánckoreográfusként Balanchine-nal együtt dolgozva inspirálóan hatott az újdonságokra és a modern irányzatokra nyitott művészre. Nem maradhatnak ki a felsorolásból John Butler és Glen Tetley koreográfusok sem, akik szintén ebben az időben kezdtek tudatosan kísérletezni azzal, hogy a balett és a modern tánc elemeit ötvözzék egymással.

A modern balett meghódítja a világot

Miután Balanchine felkavarta a klasszikus balett leheletfinom mozdulatokon nyugvó állóvizét, egyre több és több művész kísérletezett az új irányzat jegyében. Az Amerikai Balett Színház művészeti igazgatója Balanchine egykori táncosa, Mikhail Baryshnikov lett, aki korábbi mesterét követve modern rendezőkkel is dolgozott, például azzal a Twyla Tharppal, aki a Joffrey Balettiskolának is rendezett – az 1957-ben Robert Joffrey által alapított intézményben többek között Patrick Swayze és Charlize Theron is tanultak.

Kortárs balett Magyarországon

Ma már a világ számos országában, köztük Magyarországon is több modern balett társulat bizonyította, hogy a modern táncmozdulatokkal, a klasszikustól eltérő jelmezekkel, és esetenként akár pop zenével kombinált klasszikus balettnek igenis van létjogosultsága, és legalább akkora művészi értékkel bír, mint a hagyományos balett.

Itthon az 1960-ban alapított Pécsi Balett számított az első modern balett együttesnek. A ma is európai színvonalú társulat táncnyelvét az alapító koreográfus, Eck Imre határozta meg, aki a klasszikus balett mellett a pantomim és a néptánc mozdulataiból is inspirálódott.

Eck egyébként már akkor, 1960-ban remekül foglalta össze a társulat célkitűzését, ami akár a modern balett ars poeticája is lehetne:

„Törekvésünk, hogy olyan új táncjátékokat hozzunk létre, amelyek elevenen hatnak a ma emberére, formálják, alakítják eszmevilágát, az emberi test, a zene és a látvány szépségének együtt megnyilatkozó erejével.”